Időutazás az Árpád-korba...Kisrozvágy. Talán az egyik legvarázslatosabb falucska a Tokaj-hegyaljai térségben. Az idelátogató olyan csodával találkozik, ami biztosan a túra egyik legmaradandóbb élménye lesz.

Gyerekként mindannyiunkat foglalkoztatott a hét vezér élete, elődeink vándorlása, a nyereg alatt puhított hús és a "magyarok nyilainak" kora. A Kisrozvágyra látogatóknak igazi időutazásban lesz része, mert itt megelevenedik az Árpád-kor világa és teljes részletességgel, kézzel fogható valóságban tárul elénk.

A helység múltja a IX-X. században kezdődik. A honfoglalás során a Kárpátok hágóin át érkező magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben, azaz a Tisza és a Bodrog által határolt Bodrogközben építette ki első hatalmi központját. A régészeti ásatások során előkerült IX-XII. századi leletek is azt bizonyítják, hogy Kisrozvágy központi szerepet töltött be a honfoglaláskori magyarok életében.

Hogy miért lesz ettől varázslatos Kisrozvágy? Mert itt építették meg Magyarország legnagyobb és legautentikusabb Régészeti Parkját!

Fontosabb látnivalók Kisrozvágyon


Régészeti park

A Kisrozvágy határában 15 hektáron felépített régészeti parkban - Rozvad vezér szálláshelyén és a környező Berzseny faluban - a látogató megismerheti, hogyan élhettek honfoglaló eleink a IX-X. században. Az élő múzeumban az ősi magyar kultúra tárgyai, mesterségei, életmódja éppúgy megelevenedik, ahogyan az államalapítás és az azt követő évszázadok változó kultúrája. A régészeti park a letelepedéstől az államalapítást követő időkig mutatja be az ősök életét, és a korhű környezet és programok segítségével a látogatókat is az időutazás aktív részesévé teszi.

A faluban a honfoglalás korára jellemző jurtasátrak, veremházak, föld- vagy kőalapú faházak, paticsházak állnak. A különböző házakban különböző mesteremberek éltek - és ma is mindegyik épületben annak a kézműves mesterségnek az ismerője dolgozik, amelyik képviselője egykor lakta a házakat.

A nemezes, a bőrös, az íjkészítő, a textilszövő, az ötvös, a nyerges, a kovács és a fazekas mellett természetesen földművesek és pásztorok is laknak a faluban, a határban pedig őshonos állatok élnek.

A látogató nemcsak megnézheti, de ki is próbálhatja a kismesterségeket, és bepillanthat a nemzetségfő díszes jurtájába is. Az ország egyetlen sztyeppei oltárának közelében pedig nemcsak a sámán hajlékát, de lovasíjász pályát is találnak a látogatók.